Hadvisel�s �s haditechnika
 
A D�l-Vietnami Nemzeti Felszabad�t�si Front �ll�sainak bomb�z�sa napalmmal Saigont�l d�lre. 1965.Az NFF a h�bor� kezdeti szakasz�ban m�g a Ho Si Minh-�sv�nyen folyamatosan �rkez� �szak-vietnami regul�ris csapatok t�mogat�s�val sem vehette fel a harcot a m�szaki, logisztikai �s l�tsz�mf�l�nyben l�v� d�l-vietnami korm�nyer�kkel illetve az amerikai katonas�ggal.

M�g a h�bor�nak ebben a szakasz�ban a D�l-Vietnamba �szakr�l �rkez� ut�np�tl�s napi 15 tonn�t tett ki, addig az Egyes�lt �llamok 1967-ben m�r havi egymilli� tonn�nyi ut�np�tl�st juttatot el az orsz�gba, ami �tlagban minden ott �llom�soz� amerikai katona sz�m�ra napi 50 kg-nak felelt meg. A dzsungelben elszigetelt amerikai b�zisok szem�lyzet�nek nem csak cigarett�t �s s�rt, de gyakran meleg �lelmet is sz�ll�tottak a helikopterek.

Az amerikaiak az �szak-Vietnam ellen 8 �ven �t tart� l�gi offenz�va sor�n k�zel 8 milli� tonn�nyi bomb�t dobtak le, ami a m�sodik vil�gh�bor�ban ledobott mennyis�g n�gyszerese.

Az egyik, amerikaiak �ltal alkalmazot taktika Westmoreland t�bornok �tlete alapj�n az �gynevezett „szabad t�zelni �vezetek” (free fire zone vagy free strike zone) kijel�l�se volt. Ezeken a ter�leteken, melyek eredetileg az NFF ellen�rz�se alatt �lltak, az amerikai katonas�g sz�m�ra minden szem�ly ellens�gesnek min�s�lt, bele�rtve a civil lakoss�got is. A z�n�kba es� falvakat rendszeresen �gy�zt�k illetve bomb�zt�k.

Az amerikai katonai vezet�s strat�gi�ja a h�bor� els� szakasz�ban az ellens�g kimer�t�se (attrition) volt. A sikert a meg�lt ellens�ges katon�k sz�m�ban (body count) m�rt�k.