1964. augusztus 7-�n a Maddox �s a C. Turner Joy rombol�k ellen v�lt t�mad�sra reag�lva az Egyes�lt �llamok kongresszusa elfogadta a Tonkin-�b�l hat�rozatot, mely sz�les jogk�r�ket biztos�tott Johnson eln�k sz�m�ra a h�bor� kiterjeszt�s�re. 1965. m�rcius 8-�n a m�r D�l-Vietnamban addigra �llom�soz� 25 000 katonai szak�rt� mell� partra sz�llt 3500 amerikai tenger�szgyalogos is.

Ezt k�vet�en az amerikai er�k l�tsz�ma folyamatosan emelkedett. A Johnson-korm�ny �s Westmoreland t�bornok, az orsz�gban �llom�soz� amerikai er�k f�parancsnoka minden egyes l�tsz�m-emel�skor biztos�totta az amerikai n�pet, hogy ez lesz az, amely meghozza majd a gy�zelmet. A k�zv�lem�ny hite azonban megrend�lt, mikor az �ll�t�lag az �sszeoml�s sz�l�n �ll� ellens�g 1968. janu�r 30-�n, a hold�v kezdet�t �nnepl� legfontosabb vietnami �nnepen v�grehajtotta a Tet-offenz�v�t, melynek sor�n egyidej� t�mad�st int�zett valamennyi nagyobb d�l-vietnami v�ros ellen. B�r a hadm�velet katonai c�lj�t – �ltal�nos felkel�s kirobbant�s�t D�l-Vietnam teljes ter�let�n – nem �rte el, �m �nmag�ban az, hogy ellens�g k�pes ilyen m�ret� offenz�v�ra, sz�mos amerikait gy�z�tt meg arr�l, hogy a gy�zelem rem�nytelen. Szembe�ll�tva a korm�ny sajt�nyilatkozatait („m�r l�tszik a f�ny az alag�t v�g�n”) a telev�zi�ban k�zvet�tett dr�mai k�psorokkal, sokukban er�s�dni kezdett az �rz�s, hogy korm�nyuk f�lrevezette �ket a h�bor�val kapcsolatban.

Miut�n az eln�k h�bor�s politik�ja nemcsak a k�zv�lem�ny, de k�zvetlen tan�csad�inak t�mogat�s�t is elvesztette, 1968. m�rcius 31-�n az amerikai n�phez int�zett telev�zi�s besz�d�ben sokakat meglepve bejelentette, hogy nem fogadja el p�rtj�nak jel�l�s�t a novemberi eln�kv�laszt�son.