1968-1973
 
Helikopterek D�l-Vietnamban (1969)Hivatalba l�p�se ut�n Nixon eln�k megkezdte a Vietnamb�l val� fokozatos �s lass� kivonul�st. C�lja a d�l-vietnami hadsereg olyan fok� meger�s�t�se volt, hogy az egyed�l is k�pes legyen megv�vni a h�bor�t �s felvenni a harcot a Nemzeti Felszabad�t�si Fronttal �s az �szak-vietnami hadsereggel. Ez a strat�gia lett az �gynevezett Nixon-doktr�na alapja. A doktr�na vietnami alkalmaz�s�t vietnamiz�ci�nak nevezt�k. A vietnamiz�ci� kimondatlan c�lja azonban az amerikai csapatok tehermentes�t�se �s ezen kereszt�l az amerikai h�bor�ellenes �rzelmek tomp�t�sa volt.

Ezen id�szak alatt az Egyes�lt �llamok megkezdte a fokozatos kivonul�st, mik�zben tov�bb folytatta a bomb�z�sokat. V�g�l t�bb amerikai katona esett el �s t�bb bomba hullott le Nixon eln�ks�ge alatt, mint Johnson idej�n.

1970-ben Nixon eln�k t�mad�st rendelt el a D�l-Vietnammal hat�ros Kambodzsa ter�let�n l�v� NFF b�zisok ellen, ami azonnal �jabb h�bor�ellenes tiltakoz�si hull�mot v�ltott ki az amerikai egyetemeken. Az egyik ilyen t�ntet�s alkalm�val, m�jus 4-dik�n az ohio-i Kent State egyetemen az amerikai nemzet�rs�g tagjai a t�megbe l�ve n�gy fiatalt meg�ltek, kilencet pedig megsebes�tettek. P�r nappal k�s�bb a Mississippi �llambeli Jackson egyetem�n halt meg k�t di�k.

Kambodzs�ban az ellen�k t�rt�n� t�mad�s nyom�n a kommunista er�k m�lyebben hatoltak be az orsz�g belsej�be, destabiliz�lva azt. Ez felt�telezhet�en hozz�j�rult V�r�s Khmerek meger�s�d�s�hez, �s �tt�telesen k�s�bbi hatalomra jut�sukhoz 1975-ben. A t�mad�s c�lja azonban az volt, hogy ism�t t�rgyal�asztal mell� �ltess�k �szak-Vietnamot, lehet�leg �gy, hogy az enged k�vetel�s�b�l, miszerint a d�l-vietnami korm�nynak t�voznia kell. Ezent�l a t�mad�sr�l azt is �ll�tott�k, hogy a kambodzsai hadianyagrakt�rak megsemmis�t�s�vel hozz�j�rult az amerikai �s d�l-vietnami vesztes�gek cs�kkent�s�hez.

A vietnamiz�ci� els� nagy pr�b�ja, melyben a d�l-vietnami er�knek �n�ll�an – b�r amerikai t�z�rs�gi �s l�git�mogat�s mellett – kellett felvenni a harcot az ellens�ggel 1971. febru�r 8-�n kez�d�tt, amikor a d�l vietnami csapatok behatoltak Laosz ter�let�re is, hogy elv�gj�k a Ho Si Minh-�sv�nyt. B�r a d�l vietnami er�k egy r�sz�nek siker�lt elfoglalniuk a hat�rt�l mintegy 30km-re l�v� Tchepone – az amerikai bomb�z�k �ltal j�r�sz lerombolt, �gy katonai szempontb�l �rt�ktelen – v�ros�t, azonban az �szak-vietnami er�k intenz�v �gy�z�sa �s felsz�ni t�mad�sai k�zepette a tervezett rendezett visszavonul�sb�l fejvesztett menek�l�s lett. A hadm�velet sor�n nem siker�lt felsz�molni a Ho Si Minh-�sv�nyt �s az �ri�si kudarc amellett, hogy felt�rta a d�l-vietnami hadsereg gyeng�it, bizalmatlans�got is sz�lt az d�l-vietnami vezet�sben �s lakoss�gban az amerikaikkal szemben. Sokan k�z�l�k �gy gondolt�k, hogy a vietnamiz�ci� az � fel�ldoz�sukat jelenti a h�bor�ban.

Ek�zben a h�bor� kil�t�stalans�g�nak �rz�se az amerikai katon�k soraiban is terjedt. A saigoni parancsnoks�g becsl�se szerint mintegy 65 000 amerikai katona haszn�lt drogokat 1970-ben. 1971-re az amerikai er�k k�zel 30%-a k�s�rletezett �piummal vagy heroinnal a Pentagon becsl�sei szerint. Egyre gyakoribb� v�ltak a parancsmegtagad�sok �s az enged�ly n�lk�li elt�voz�sok is. A mor�l cs�kken�s�nek m�sik jele, az �gynevezett „fragging" gyakorlat�nak elterjed�se volt, melyben a n�pszer�tlen tiszteket saj�t al�rendeltjeik t�bbnyire egy repeszgr�n�ttal (angolul fragmentation grenade) meggyilkolt�k. A pontos sz�mok nem ismertek, de legal�bb 600 amerikai tiszt halt meg �gy �s tov�bbi 1400 vesztette �let�t „titokzatos" k�r�lm�nyek k�z�tt.

Az Egyes�lt �llamokban �jrakezd�dtek a h�bor�ellenes utcai megmozdul�sok, melyek �l�n nem ritk�n vietnami veter�nok �lltak. 1971 �prilis�ban 200 000 t�ntet� vonult a Feh�r H�zhoz, ahol a t�ntet�s egyik vez�rsz�noka John Kerry k�s�bbi szen�tor �s 2004-es demokrata eln�kjel�lt volt.

1972. m�rcius 30-�n az �szaki hadsereg 120 000 katon�ja �s t�bb ezer NFF harcos �sszehangolt offenz�v�t ind�tott h�rom hull�mban. Az els� hull�m D�l-Vietnam �szaki tartom�nyait foglalta el, a m�sodik az orsz�g k�z�ps� hegyvid�k�n �t a tengerpart ir�ny�ba t�rt el�re, a harmadik pedig a Saigont�l �szakra fekv� ter�letekre m�rt csap�st. A csat�k eg�szen j�liusig tartottak, mindk�t oldalnak s�lyos vesztes�geket okozva. Ekkorra m�r csak 70 000 amerikai �llom�sozott az orsz�gban �s k�z�l�k csup�n 6000 tartozott harcol� alakulatokhoz. B�r Thieu d�l-vietnami eln�knek az d�len harcol� �szaki er�k mintegy �tsz�r�se, 1 000 000 katona �llt rendelkez�s�re, csapatai az amerikaiak l�gi �s logisztikai t�mogat�sa n�lk�l val�sz�n�leg �sszeomlottak volna.

Nem sokkal az amerikai eln�kv�laszt�sok el�tt, 1972. okt�ber 8-�n titkos p�rizsi t�rgyal�sai sor�n Kissinger kompromisszumra jutott az �szak-Vietnamot k�pvisel� Le Duc Tho-val. A meg�llapod�s szerint mindk�t f�l megtarthatta az al��r�skor az ellen�rz�se alatt l�v� ter�leteket �s az USA p�tolhatta a d�liek fegyvereit – �j fegyvereket azonban nem k�ldhetett. Hogy magukat m�g az egyezm�ny v�gleges�t�se el�tt kedvez�bb poz�ci�ba hozz�k, az �rv�nyben l�v� t�zsz�net ellen�re mindk�t f�l igyekezett �jabb ter�leteket az ellen�rz�se al� vonni. Ezenk�v�l az Egyes�lt �llamok 2 milli�rd doll�r �rt�k� fegyvert sz�ll�tott a d�lieknek mind�ssze hat h�t leforg�sa alatt (a m�velet k�dneve Enhance Plus volt), �gy 1972-ben D�l-Vietnamnak lett a vil�gon a negyedik legnagyobbb l�giereje.

Az 1972-es eln�kv�laszt�si kamp�ny sor�n ism�t fontos t�ma lett a h�bor�. George McGovern h�bor�ellenes demokrata jel�lt volt Nixon eln�k kih�v�ja. Nixon eln�k, akinek otthoni n�pszer�s�ge az �szak-Vietnam elleni bomb�z�sok �jb�li elrendel�se ut�n meger�s�d�tt, 1972. november�ben megnyerte a v�laszt�sokat, a szavazatok t�bb, mint 60%-t szerezve meg. Az Egyes�lt �llamok eg�szen 1972. december 30-ig folytatta �szak-Vietnam intenz�v bomb�z�s�t.